A mai Vajdaság területe a török időben elnéptelenedett. Újratelepítése 1720-ban kezdődött meg, kezdetben nem túl nagy sikerrel.
1785-ben a nagykunsági (Magyarország) Kunhegyesről (és részben Tiszaburáról) 211 család érkezett Feketity-pusztára. Újonnan alapított településüknek a Feketehegy nevet adták.
Az egyházi jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy a gyermekek oktatása még a letelepedés évében megkezdődött. Az iskola a református egyház keretein belül működött egy tanteremmel és egy tanítóval. A feketicsi iskola alapításának éve tehát 1785. A magyar tannyelvű oktatás a kezdetektől egészen az első világháború végéig (pontosabban 1920 novemberéig) a református egyház hatáskörébe tartozott.
Az 1791-ből származó két tanítói díjlevél azt bizonyítja, hogy ekkor már külön leány-, illetve fiúiskola (osztály) működik.
1805-ben, a négyéves oktatás keretein belül, két tanító foglalkozik a fiúkkal és egy a lányokkal. Az iskola szervezete a továbbiakban 65 évig nem változik.
Az évek során egyre több a gyermek. A falu alapításakor épített iskola egyre inkább leromlott, szűkösnek bizonyult, de az is előfordult, hogy a történelem viharában (az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején) egy-egy épület leégett, megsemmisült, ezért a 19. század folyamán a szinte állandó térhiány orvoslására több „iskola” is épült.
1820-tól evangélikus és református vallású németek költöztek a faluba. Oktatásuk szintén az illetékes egyház keretein belül történt.
A 19. század végén már tizenkét éves korukig iskolakötelesek a gyermekek, azaz az alapfokú oktatás hatéves. Ismételten szükség van tehát az iskolatér bővítésére.
A Takács iskola 1889-ben
1913 szeptemberétől a feketicsi református iskola hét tantermes és hét tanerős, azaz hét tanítója van. A második, harmadik és negyedik vegyes, míg elsőben, valamint az összevont ötödik-hatodikban a fiúk és a leányok külön-külön osztályba járnak.
Az első világháború gyökeres változásokat hoz az élet minden területén. 1918. november 25-től Vajdaság, így Feketics is, egy új ország, az SZHSZ Királyság része lett. Az iskolát 1920 novemberében államosítják. Az oktatás nyelve ezentúl szerb, magyar és német.
A második világháború és történelmi következményei újabb jelentős változásokat hoznak. A németeket kitelepítik, helyükbe Montenegróból szerb anyanyelvű telepesek érkeznek. 1948-ban két igazgatóság alakul: külön az alsó és külön a felső osztályokra. A kötelező alapfokú oktatás hét évig tart.
1952-től új törvény lép hatályba. A két igazgatóságot összevonják, az új, immár nyolcosztályos iskola felveszi a második világháborús néphős, Nikola Đurković nevét. 1953-ban az iskolának 23 tagozata van. 15 magyar és 8 szerb. A tanulók létszáma folyamatosan nő, az 1960/61-es iskolaévben kb. 1000. Az iskolához tartozik az óvoda is, és az 1962/63-as iskolaévig egy kihelyezett tagozat Újfaluban.
A tanítás öt elavult, különálló épületben zajlott, amelyek még a 19. század végén, illetve a 20. sz. elején épültek. A térhiány komoly gondot jelentett. Hosszas huzavona után, 1977. augusztus 31-én önerőből (a polgárok helyi hozzájárulása révén) és a tartományi illetékes szerv támogatásával végre elkezdődött az építkezés a mostani falu tágabb központjában, az egykori falualapítók temetkezési helyén.
Az új iskolaépületben 1979. szeptember 1-jén kezdődött a tanítás, az ünnepélyes megnyitó október 18-án volt.
Új, korszerű iskolaépületünk 3646 négyzetméteres belső térrel rendelkezik. Rendezett udvar, park, szabadtéri kosárlabda és kisfoci pálya veszi körül. A tanítás kétnyelvű: szerb és magyar. 2024 decemberétől egy váltásban dolgozunk. A tanulásban akadályozott gyermekek külön osztályokba járnak. A 2024/2025-ös tanévtől napközi is működik az iskolánkban.
Van 10 szaktantermünk, 9 kabinetünk, jól felszerelt informatikatermünk, pedagógus- és diákkönyvtárunk, irodáink, konyhánk étkezdével és ünnepségek megrendezésére alkalmas tágas csarnokunk.
Az iskolaépületet korszerű sportcsarnok egészíti ki, amelyet 2003-ban adtak át rendeltetésének. A sportcsarnokot a helyi közösség is használja.
A 2024/2025-ös iskolaévben összesen 329 tanulónk van, akikkel 39 pedagógus foglalkozik.
Külön büszkék vagyunk iskolánk gazdag művelődési és sportéletére. Tanulóink tíznél több szakcsoport munkájában vesznek részt, és szép eredményeket érnek el a különböző versenyeken.
Néhány éve testvéri kapcsolatot tartunk fel a kunhegyesi (Magyarország) Református Általános Iskolával és a kocséri Gábor Áron Általános Iskolával.